OM BORI
HUN
Om Bori *Berlinben született.
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MA, intermédia szakon) és a Berlini Művészeti Egyetemen (Meisterschülerin, képzőművészet szakon) szerzett diplomát.
Képviseletét az Art of Future platform látja el, tagja a budapesti Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek és a berlini Saloon Networknek.
Bori alkotásai az állóképeket és mozgóképeket különböző narratív műfajokkal ötvözik az emlékiratoktól a dokumentumfilmeken át a dalokig és a mesékig. Művészete videók, animációk, rajzok, tárgyak, ritmusok és algoritmusok segítségével vizsgálja a vizuális és verbális kifejezés metszéspontját. A kiindulópontját a miliő, a hely vagy a táj, valamint az ezeken belüli emberi és nem emberi kapcsolatok tanulmányozása jelenti. Fogalmilag művei arra irányítják a figyelmet, hogy a strukturális erők hogyan irányítják az egyéni és kollektív életeket, és hogyan próbál az egyén és a kollektíva ellenállni ennek a strukturális meghatározottságnak a munka, a remény, a szerelem, a migráció vagy az őrület révén.
ENG
Om Bori *born in Berlin.
Bori graduated from the Hungarian University of Fine Arts (MA in Intermedia Studies) and the Berlin University of Arts (Meisterschülerin, Fine Arts).
She is represented by the Art of Future platform, a member of the Studio of Young Artists’ Association in Budapest and the Saloon Network in Berlin.
Bori´s work combines still and moving images with narratives from different genres, from memoir to documentary to song and tale. It explores the intersection of visual and verbal exposition by means of videos, animations, drawings, objects, rhythms, and algorithms. Point of departure are studies of a milieu, place or landscape and the human and nonhuman relations enfolding therein. Conceptually, her art directs attention to how structural forces steer individual and collective lives, and how the individual and the collective attempt to resist such structural determination, whether through labour, hope, love, migration or madness.
DER APPARAT
2020
2-channel video installation
5:25
HUN
A paranoid skizofrénia diagnosztikai elméletei általában a kóros aspektusokra, azaz a szenvedésre és annak pszichológiai és társas következményeire összpontosítanak. Egy alternatív perspektívát kibontva ez az alkotás a betegséget a védekezési mechanizmus radikális formájaként tekinti. Amikor a mentálisan kezelhetetlen élmények nem hagyják magukat az elme tudattalan részeibe elfojtani, a tudatos én mint összefüggő egész kezd felbomlani, ami a betegségre jellemző mentális és kognitív széttöredezettséghez vezet. Amikor a középpont nem tud megtartani, a traumát a belső koherencia és végső soron a belső én elvesztése teszi elviselhetővé. Ebben a kétcsatornás videoinstallációban a skizofrén feloldódás védekezési mechanizmusa kerül vizuális és narratív formába. A mű két egymásba fonódó elemet ötvöz egymással: egy VHS-kazettáról reprodukált szekvenciát, amely egy piros inges nőt mutat egy partin, az egyetlen felvételt egy skizofréniában szenvedő közeli hozzátartozóról; és egy meghatározatlan apparátust, amelyet skizofrén emberek önvizsgálati beszámolói ihlettek, akik a belső feloldódás állapotát próbálták megmagyarázni.
ENG
Diagnostic theories of paranoid schizophrenia usually focus on pathological aspects, i.e. the suffering and its psychological and social consequences. Expanding on an alternative perspective, this work approaches the illness as a radical form of defence mechanism. When mentally unmanageable experiences defy repression to the unconscious parts of mind, the conscious self begins to dissolve itself as a coherent whole, leading the mental and cognitive fragmentation characteristic of the disease. When the centre cannot hold, trauma is made bearable by the loss of inner coherence, and, ultimately, of the inner self. In this two-channel video installation, the defence mechanism of schizophrenic dissolution is transferred into a visual and narrative form. The work combines two intertwining elements with each other: a sequence reproduced from a VHS cassette showing a woman in a red shirt at a party, the only recording of a close relative with schizophrenia; and an unspecified apparatus inspired by introspective descriptions of schizophrenic persons trying to explain the state of inner dissolution.
3,267 FOOTSTEPS
2014
10:00
video (animation)
HUN
“Egy sztereoszkopikus utcaképalkotó algoritmus segítségével követem nyomon a hétköznapi ingázásomat az otthonom, az iskolám és a nagymamám lakása között Budapesten. Az adatszerű szubjektivitás e formáját egy háromrészes interjúval állítom szembe – ezt egy kocsma lakóival készítettem, akik az életükről és kedvelt budapesti helyeikről mesélnek.” – Om Bori
ENG
“I trace my quotidian commute between my home, my school and my grandmother’s place in the city of Budapest by way of an algorithm for stereoscopic street imaging. This form of datafied subjectivity is contrasted with a three-part interview I conducted with denizens of a bar about stories relating to their lives and places in Budapest.” –Om Bori
