(szül. 1979)
Tlingit/unangax̂ származású multidiszciplináris művész
Nicholas Galanin munkássága a kortárs kultúrát a földdel való kapcsolatában gyökerező szemszögből vizsgálja. Éles megfigyelőkészséget tükröző munkáiban a kultúra és a koncepció metszéspontjait vizsgálja formákkal, képpel és hanggal. Munkáiban a kritikai gondolkodás mint a tudás, a kultúra és a technológia hordozója van jelen – látásmódja eredendően politikai, nagyvonalú, rendíthetetlen és költői.
Galanin a múltat, a jelent és a jövőt is bevonja, hogy feltárja a szándékosan elfedett kollektív emlékezetet és a tudás megszerzésének akadályait. Művei a kultúra árucikké válását kritizálják, miközben hozzájárulnak a tlingit művészet folytonosságához. Olyan anyagokat és eljárásokat alkalmaz, amelyek kiterjesztik a dialógust az őslakosok által előállított művészetre, és a kultúra továbbvitelének módjait vizsgálják. Munkái világszerte számos köz- és magángyűjteményben megtalálhatók. Galanin fafaragó mestereknél tanult, a londoni Guildhall Egyetemen szerzett BFA diplomát, majd a Massey Egyetemen MFA diplomát. Családjával az alaszkai Sitkában él és dolgozik.
TSU HÉIDEI SHUGAXTUTAAN PT I & II
2006
8:43
single-channel digital video, black and white, sound
A Tsu Héidei Shugaxtutaan fordítása: Újra kinyitjuk a bölcsességnek ezt a ránk bízott edényét. A mű arról a dalról kapta a nevét, amelyre a nem tlingit táncos táncol. Galanin azt javasolja, hogy a bölcsesség edényeit nyissuk meg, mivel így az élő kultúrához való hozzájárulásként kapcsolatot teremthetünk a generációk között. A mű a kultúrát ünnepli, és a fogyasztással szemben a hozzájárulás fontosságát hangsúlyozza. E korai munkájában Galanin az éneket, a táncot, a nyelvet mint a kulturális kontinuitás egymást keresztező folyamait tárja fel. Az alkotás a tlingit éneket és táncot kortárs és releváns jelenségként mutatja be, zökkenőmentesen ötvözve azt a kortárs énekkel és tánccal, ami rávilágít arra, hogy mi minden lehetséges, ha az új körülményekhez igazodva engedjük a kultúrát bővülni és növekedni. Az idő és a tér egymás mellé helyezése helyett a videó mindkét dimenziót kitágítja a kép, a hang és a mozgás összeszövésével.
