KOVÁSZNAI GYÖRGY
Kovásznai György (1934-1983) 1934. május 15-én született Budapesten. 1944-ben nevelőapját katonai szolgálatra hívták be Ausztriába, ahová a családja is elkísérte. A Budapesttől távol töltött idő alatt a család elvesztette otthonát és minden személyes holmiját. 1944 végén Budapestre visszatérve a családnak újra kellett kezdenie az életét, és ettől kezdve szegénységben éltek. Kovásznai a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt, de tanulmányait 1954-ben, 20 évesen abbahagyta. Ezután másfél évig bányászként dolgozott, hogy első kézből szerezzen tapasztalatokat a munkásosztályról. A művész azonban hamarosan teljesen kiábrándult, mivel úgy találta, hogy „az emberek utálják a küzdelmet, a nagy szlogeneket és a politikát. Csak addig figyelnek ezekre, amíg szenvednek tőlük…”.
1956-ban újra felvételt nyert a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára, de a következő évben eltanácsolták, még mielőtt megkapta volna a diplomáját. 1958-tól 1974-ig a Nagyvilag című jelentős magyar művészeti és irodalmi folyóirat szerkesztőjeként és rovatvezetőjeként dolgozott, kritikáinak és festményeinek egy részét itt publikálta. A folyóiratnál töltött ideje alatt írókkal és irodalomkritikusokkal ismerkedett meg. Nagyjából ugyanebben az időben, az 1950-es évek végén Kovásznai elkezdett félig illegális művészeti összejöveteleket tartani egy barátja házában. Az 1960-as évek végéig itt hetente többször összejött egy 50-200 fős avantgárd művészközösség. Évtizedekkel később kiderült, hogy legjobb barátja, aki házigazdája volt ezeknek a találkozóknak, az évek során információkat adott át Kovásznairól a titkosrendőrségnek.
1961-ben Kovásznai a Pannónia Filmstúdióban, Magyarország fő animációs filmstúdiójában kezdett dolgozni, eleinte drámaíróként, de hamarosan saját filmeket készített. 1983-ban bekövetkezett haláláig a stúdióban dolgozott. Pályafutása során 25 rövidfilmet, egy mini tévésorozatot és egy zenés-animációs játékfilmet készített. Animációit azonban csak rövid ideig vagy egyáltalán nem mutatták be a mozikban. Kovásznainak életében nem volt lehetősége arra, hogy festményeit és rajzait kiállítsák.
Kovásznai politikailag a marxizmushoz kötődött, mégis folyamatos konfliktusban állt az uralkodó rendszerrel. Életművének jelentős része 1968 tavaszára és nyarára, a párizsi és prágai eseményekre reflektál. A prágai tavaszról, amely a szovjet invázióban csúcsosodott ki, „A hetvennégyes nyár emléke” című rövidfilmjében fejezte ki véleményét. Ebben a filmben egy csótányszerű lény és egy fekete, ablaktalan vonat alkot éles kontrasztot a nyári örömök világával, amely popzenével és csinos lányokkal van tele.
KÖRÚTI ESTÉK
1972
9:45
animációs film
A Nemzeti Filmintézet közreműködésével a BINÁLÉ-n
A Körúti esték Kovásznai György által 1972-ben készített animációs film. A nyüzsgő Körút tele emberekkel, autókkal és épületekkel. A világos, merész színek és a laza ecsetvonások használata élénk, energikus hangulatot kölcsönöz az alkotásnak.
“Budapest!
Itt éltem én! Lelkek közt! Csupa lélek!
Csupa teszt!
Kávéház! Mámor! Lángokban leszálló csuda-est!”
Kosztolányi Dezső
“Ami Kovásznai munkáiban nagyon ismerősnek tűnt, az a lendület, a lényegesség és a készítés vészhelyzete. Hogy vészhelyzetnek éreztem… Volt egyfajta kollegiális alkotási düh, amit tőle kaptam.”
William Kentridge Kovásznai munkásságáról
